 Gyergyószárhegy, a Szármány-hegy déli oldalán, 6 km-re fekszik Gyergyószentmiklóstól. Megközelíthető vasúton illetve országúton.
Kialakulását a XII. századra tehetjük. A település élete összefonódott a Lázár-család történetével. A részben restaurált Lázár-kastély 1532-ben épült és 1632-ben reneszánsz stílusban bővítették.
Itt töltötte gyermekkora egy részét Bethlen Gábor és itt talált menedékre Petru Rares valamint III. Mihnea. 1499-ben Lázár András pápai bullát kér a helybeli kolostor alapításához. A Lázár család a XVI-XVII. században valósággal monopolizálta magának Csík-, Gyergyó-, és Kászonszék főkirálybíróságát. Az 1600-as években Szárhegy a Székelyföld egyik fontos katonai és közigazgatási központjának számított. |
|
Bővebben...
|
|
 A Madarasi-Hargitára vezető út után következik a Zeteváraljai víztározó gátja. A Nagy-Küküllő és a Sikaszó összefolyásánál létesítették 1976-1992 között. A duzzasztógát megépülésével közel 140 hektár vízfelület jött létre, mely télen a korcsolyázókat, meleg nyári napokon a kirándulókat, fürdőzőket, csónakázókat és horgászokat vonzza. Számos sátorhely, vendéglő, kemping, villák, csónakkölcsönzési lehetőség. Kirándulási lehetőségek a Madarasi Hargitára és a környék többi szép tájaira.
A duzzasztógáthoz közel fekvő Varság településen a nyári szezonban minden évben megrendezett Málnafesztivál számos környékbeli és távolabbi érdeklődöt vonz. A gát megközelíthető autóval, autóbusszal vagy akár kerékpárral is (Székelyudvarhely 25 km).
|
|
Bővebben...
|
 A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, Hargita megye észak-keleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája. A környék és a Gyilkostó üdülőtelep közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik. 1837 nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd dél-keleti lábának és elzárta több patak folyását, Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak. Vannak akik a tó keletkezését az 1838. január 11-i földrengéssel hozzák kapcsolatba. |
|
Bővebben...
|
|
 Csíkszereda keleti része, a Kis-Somlyó hegy kúpja alatt. Századokon át a székely mûvelõdés, szellemi élet, a katolikus hitélet fellegvára volt. A "Somlyó" név tulajdonképpen a Ferenc-rendi szerzetes templom, valamint Csobotfalva és Vádotfalva együttes, egyházi neve volt, ez vált idõvel az összeépült falvak közigazgtási nevévé. Bár temploma és kolostora jóval régebbi keletû, létezésük 1442-tõl bizonyított, amikor Hunyadi János adományaiból - a csíki székelységnek a marosszentimrei csatában tanúsított vitézségét honorálva - a régi templom helyére új, gótikus stílusú kõtemplom építését kezdik. |
|
Bővebben...
|
|
|
 1888-ban, a korábbi plébános halálát követően, Lönhárt Ferenc püspök Takó János papneveldei spirituálist nevezi ki ditrói plébánosnak, aki 1878-1881 között segédlelkész volt Ditróban, s akit a hívek az 1888. május 12-én két másik pap mellett plébános-jelöltnek állítottak. Takó János 1888-1915 közötti, 27 éves ditrói plébánossága szorosan összefügg a nagytemplom építésének történetével, hisz ő az, aki ismét a községi elöljáróság elé viszi az ügyet, amely ezúttal egy jelentősebb erdőterületet, a Tinova-havast ajánlja fel a templomépítés céljaira 1891. június 21-i határozata által. Az 1892-ben beindított tagosítás veszélybe sodorja a Tinova-erdőt is, de Takó plébános egy hosszadalmas perben megmenti azt a kijelölt cél számára.
|
|
Bővebben...
|
|
 A 944 m magasan fekvő tó a Csomád masszívum egy vulkáni kráterében alakult ki, egyedi képződmény egész Közép-Európában. A tó Kovászna megye határán fekszik Tusnádfürdő közelében, a Kézdivásárhely-Sepsibükszád útvonalon.
Megközelíthető jól jelzett turistautakon az újtusnádi, tusnádfürdői vagy sepsibükszádi vasútállomásról, illetve a 113-as megyei műúton.
Okleveles említése először 1349-ből való, nevét a bányászok védőszentjéről kapta. A tó partján búcsújáró hely, kis kápolna (1764) található, melyet többször is újraépítettek, utoljára 1977-ben.
|
|
Bővebben...
|
 Fürdőhelység, a DN 13A nemzeti út mellett, amely sóbányájáról és magas sókoncentrációjú fürdőjéről vált ismertté. Megközelíthető országúton (Szováta 10, Székelyudvarhely 33 km, Gyergyószentmiklós 70 km) illetve vasúton. A város határában kialakult sóhegy a helyi látványosságok közül a legfontosabb helyet foglalja el. A felszínen képződött sókristályok a napfény csillogásában lenyügöző látványt nyújtanak. A sóbányászat messze a római időkbe nyúlik vissza, ebben az időben már bányák működtek Szovátán és Parajdon. A tényleges sóbánya 1792 körül létesült, addig csupán felszíni fejtéssel foglalkoztak, melynek nyomai ma is látszanak a sóhegy oldalában, amelyet védett képződménynek nyílvánítottak. |
|
Bővebben...
|
|
 “A természet e helyen annyi nagyszerût, annyi megragadóan szépet halmozott egybe, hogy a bámulat valójában kimerül azoknak csudálásában.”
Orbán Balázs
A Vargyas Szoros Erdély egyik leglátványosabb és leglátogatottabb karsztvidéke. Szentegyházától hozzávetőleg 15 km-re húzódik, de megközelíthető még Vargyasról (10 km), Homoródalmásról (9 km), Kiruly-fűrdőről (15 km) és Szelterszről (10 km) is.
A 4 km hosszú szorosban a Vargyas patak négy barlangrendszert alakított ki a jégkorszak óta. Eddig mintegy 124 kisebb - 5-10 m hosszú - illetve nagyobb - 10-1550 m hosszú - barlangot tártak fel, amelyek 4 szinten – 5-200 m magasságban - helyezkednek el a patak jelenlegi szintje felett és összhosszuk eléri a 7450 m-t. Az ötödik barlangszint a ma is alakulásban lévő patakos - úgynevezett aktív-barlangrendszer.
|
|
Bővebben...
|
|
