 A Csíkszeredai Múzeumot, mint önálló intézményt 1950-ben hozták létre, örökölte a Csíki Székely Múzeum harmincas évekből meglévő anyagát és a katolikus gimnázium muzeális jellegű gyűjteményét.
Az első évek fő feladata Kovács Dénes igazgató számára egy megfelelő székhely szerzése volt. 1954-ben a múzeum 17 helyiséget és 954 muzeális tárgyat tudhatott magáénak. A gyűjtemény erőteljesen gyarapodott, az ötvenes évek második felében múzeumi évkönyveket is sikerült kiadni, miközben felső utasításra fel kellett vállalni az ideológiai szócső áldatlan szerepét is: "Harc a mezőgazdaság kollektivizálásáért, küzdelem a békéért". Nagy Géza igazgatósága alatt (1959-1963) a begyűjtött tárgyak szabályszerű nyilvántartásba kerültek. A korábban államosított ferences könyvtárat 1961-ben átadták a múzeumnak, így a múzeum egy felbecsülhetetlen értékű szellemi termék birtokába jutott. 1963-1981 között János Pál vezette az intézményt, és ez a tizennyolc esztendő meghatározó korszakot jelentett a múzeum történetében. Ekkor sikerült átköltözni a Mikó-várba, és nagyszabású javító-restauráló munkálatokat végezni a műemlék-épületben (1969-72). A beleltározott értékek, valamint a muzeográfusok száma jelentősen gyarapodott, sikerült létrehozni Zsögödön a Nagy Imre Galériát (1972-73). Ezt követően az intézmény irányítását Szőcs János vette át, aki sikerrel folytatta elődje munkáját (1981-1985). A mintegy 35 évnyi időszakban a múzeum munkatársai szívügyüknek tekintették a helyi tudományos, művészi és művelődési értékek felkutatását, megóvását és közkinccsé tételét.
1985 októberétől, Hargita Megyei Néptanács határozata értelmében a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a székelykeresztúri és a székelyudvarhelyi múzeum, valamint a gyergyószárhegyi gyűjtemény egyetlen szervezeti egységbe tagolódott be. Az így létrejött Hargita Megyei Múzeumi Komplexumban a korábbi városi rangú intézmények szekciókká váltak, az igazgatók felelősökké. A központosítást, a takarékossági szempont mellett a kommunista kultúrpolitika hatékonyabb megvalósítása, az erőteljesebb ellenőrzés lehetősége motiválta.
A pártállam központi és helyi szervei folyamatosan erőltették a történelmi alapkiállítást, de a román nacionalizmus "fejlődésével" 1985-ig a múzeum nem tudott és nem is akart lépést tartani. Barabási László igazgatósága alatt (1985-1989) az erősödő diktatúra elvárásai fokozatosan kezdtek beteljesülni, a hatalom többé-kevésbé kifinomult eszközökkel igyekezett morális és szakmai szempontból egyaránt ellehetetleníteni a múzeumban dolgozók életét. A diktatúra utolsó hónapjaiban Soiom Viorica vezette az intézményt.
1990 elején a munkaközösség Szabó Andrást választotta meg igazgatónak. A megváltozott feltételek mellett a múzeum új vezetősége mind a kutatómunka, mind pedig a közművelődés szervezése tekintetében teljes szabadságot biztosított a munkatársak számára. Az első szabadon megválasztott igazgató nagy érdeme, hogy jelentős mértékben hozzájárult a "megyei múzeumi komplexum" megszüntetéséhez, így az intézmény "Csíki Székely Múzeum" néven, önálló jogi személyiséget kapott, és - a másik három kis múzeumhoz hasonlóan - a helyi önkormányzat kezelésébe került. Bel- és külföldi szakmai kapcsolatok épültek ki, lendületett kapott a kutatók önálló tudományos tevékenysége, és mind a mai napig számos kiadvány, rendezvény, kiállítás kötődik a Csíki Székely Múzeum nevéhez.
Nyitvatartás:
március 15-november 15: 9:00 - 17:00
november 16-március 17: 9:00 - 16:00
hétfőn, egyházi és állami ünnepeken zárva.
Tel: 0266-372024
Tel/Fax: 0266-311727
E-mail:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Web: www.csszm.ro |
