|
Vídékek
Turizmus
Székelyföldi rádiók élőben
|
|
|
|
|
 |
 |
 |
 |
| |
Nyárádmente
|
 Vármező valamikor egy piciny falucska volt, de a környék adottsága folytán ma már híres nyaralóhellyé változott. Megközelíthető Szováta irányából Nyárádremete felé, 14 km. A megyei út kátyús viszont a faluba vezető mintegy 5 km-es útszakasz felújított és jól közlekedhető sőt megéri végigmenni rajta! Hogy miért? A pisztrángok miatt! Vármezőre mindenkinek érdemes betérnie, aki szereti a pisztrángot.
A pisztrángot pedig nem szeretni annyit jelent, hogy az illető vagy vegetáriánus, vagy valamiért halfóbiája van. Hasonlóképpen ahogyan a Tokaji Aszú a királyok bora, úgy a pisztráng a királyok hala. Ráadásul Vármezőn valami utánozhatatlanul finoman készítik el, különösen panírban.
A halászcsárdánál választhatunk, hogy saját magunk fogjuk ki az áldozatainkat, vagy a konyha megtegye helyettünk. Horgászbotot, meg csalit adnak, nem kell semmit sem vinnünk magunkkal.
A halneveldébe is érdemes átruccanni. A tenyészpéldányok fél méternél is nagyobbak! Vannak persze egészen aprók is a gyerekek örömére.
|
|
 Közséközpont a közelben eredő Nyárád folyó partján, a Bekecs-hegy lábánál, 17 km-re Szovátától. A faluban székelyek laknak, állattenyésztéssel és fakitermeléssel foglalkoznak. Templomát 1783-ban kezdték el építeni, de csak 1812-ben fejezték be. A templomban található egy gyönyörû feszület 1486-ból, melyet a reformáció idején a marosvásárhelyi Vártemplomból menekítettek a templom helyén álló kápolnába. A faluban több porta bejáratát székelykapu díszíti. 1996-ban felújították a millennium emlékére állított emlékoszlopot. Református templomát 1999-ben építették.
A helységbõl több erdei út vezet a környezõ hegyekbe. Innen lehet megközelíteni (autóval is) a Bekecs-tetõt, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Nyárád mentére. A falu végén eltérő megyei út Szászrégen (Reghin) fele.
|
 Nyárádköszvényes közigazgatásilag Nyárádremetéhez tartozik.
A falu a Nyárád jobb partján Marosvásárhelytől 28 km-re északkeletre, Deményházától 5 km-re északra, a Bekecs hegy (1080 m) lábánál, a Mező-havas (1777 m) közelében fekszik.
1484-ben Keezwenes néven említík. A falu északi részén 13 halom látszik, ahol a hagyomány szerint a tatárok által legyilkoltak nyugszanak. 1719-ben a falut pestis pusztította. 1842-ben vásárjogot szerzett, három országos vásárt tarthatott, hetivásárai kedden voltak. 1910-ben 1045, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 795 lakosából 766 magyar, 23 cigány és 5 román volt.
Régi lebontott temploma 1484-ben épült. Az 1484. évi oklevél plébánosról ír. 1522-ből származó faragott kő felírása is a templomról tanúskodik. Tűzvész után ezt a régi templomot lebontották, 1822 és 1826 között újat építettek. A régiből megmaradt a keresztelőmedence, és egy kehely 1633-ból: Memorare novissima tua. A. D. 1633. Az új templom építését kőbe vésett felirat örökíti meg: Fundum via cambiali cedente Dno Ludovico Pálfi de Péterlaka 1822. Aedes et turris aedificata est anno 1823. A reformációkor több évig pap nélkül maradtak, amikor református prédikátorok próbálkoztak tért hódítani, de a nők elűzték őket. 1629-től két boszniai ferences (Salinai István és Lapara István) gondozza őket Domokos Kázmér tolmácsolásával. 1664-ben Nagy Mihály egyházmegyés pap a plébános és főesperes. 1860-tól katolikus iskolája is volt, amelyet 1948-ban államosítanak.
|
|
 Mikháza Marosvásárhelytől 26 km-re északkeletre, a Nyárád (folyó) bal partján fekszik. A Felső-Nyárádmenti "Szentföld" központja, legjelentősebb egyházi helye. Itt épült fel az erdélyi Ferences Rendtartomány Csíksomlyó utáni második legnagyobb konventje. Közigazgatásilag Nyárádremetéhez tartozik.
Határában egykor római castrum állt, melyet a mai napig Várnak hívnak. 1309-ben már temploma volt a falunak. A Boszniából jött ferencesek 1635-ben telepedtek meg a faluban. 1636-ban felépítették első kolostorukat egy kápolnával. Az épületek hamarosan romlásnak indulnak, a szerzeteseket pedig 1666-ban elűzik. Ekkor Kájoni János házfőnök új kolostort építtet, a kápolnát pedig bővítteti. Az építkezést 1678-ban fejezik be. Könyvára mintegy 4000 kötetet számlált. A kolostor volt a marosvásárhelyi katolikus gimnázium őse, 1785-ben helyezték át. Ferences temploma 1692-ben épült, 1912-ben átépítették. Kriptájában Erdély sok nemes családjának tagjai nyugszanak. A templomot nagy kegyelet övezte, hamarosan búcsújáróhely lett. 1719-ben a pestisben a lakosság több mint fele elpusztult. Római katolikus kápolnája 1728-ban épült, a falutól keletre a temetőkertben áll. A Mike családnak várkastélya volt itt, melynek anyagát a kápolna építéséhez használták fel. 1910-ben 664-en lakták, két fő kivételével magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 581 lakosából 468 magyar, 107 román,5 cigány és 1 német. Fotó: Fülöp Lóránt |
 Deményháza Marosvásárhelytől 32 km-re északkeletre a Nagy-Nyárád felső folyásánál, annak jobb partján fekszik. Szomszédjai: Keletről Mikháza, Délről Márkod, Nyugatról Búzaháza, Északról Hodos és Jobbágytelke. Közigazgatásilag Nyárádremete község része.
Már a rómaiak is ismerték vidékét. A falu határában római út nyomai láthatók, amely Búzaházától Deményházán kereztűl Mikházáig tart. 1567-ben Dijmijenhaza néven említi oklevél, 1570-ben Demien háza, 1603-ban Demjén háza, s 1760-tól pediglen Deményházának említi az oklevél. 1719-ben pestisjárvány pusztította. 1910-ben 667 lakosából 648 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 297 lakosa volt, 1 román kivételével mind magyarok.
A "Székelyföld leírása" szerint: Márkodtól Északra, Deményházától Nyugatra terül el "Kada" tartománya, hol régen a hagyomány szerint Kada nevű ősvezér tanyázott, s hol "Vataháza" nevű, a tatárok által feldúlt falu feküdt. A megmaradt lakói Márkodra, Buzaházára és Deményházára telepedtek le, miért határa is ezen három falu közt oszlott meg. De ezen feldúlásnak régen kellett történnie, mert 1579. június 12-én Báthori Kristóf erdélyi vajda a vataházi praediumot, mely régen Márkod, Buzaháza és Deményháza határán volt s melyet Báthori István Váradi Pálnak a székely só-aknák kamara ispánjának és az udvar előtt kedves Lázár Lázárnak adományozott volt, s abban Tholdalagi Balázs görgényi várparancsnok és Lázár Ferenc Marosszék főbírája által egyenlően felosztva be is iktattak. Mely nevezett Vataházi praediumot, mi most valódi határai közt minden szántóival, kaszálóival, erdeivel, vizeivel stb. a fentebb megemlített Váradi Pálnak, Lázár Lázárnak és Pozsgai György árváinak adományozott örökösen. Az általuk eddig bírt Vataházi pusztát Marosszéken, mely Márkod, Deményháza és Búzaháza Marosszéki falvakhoz tartozik, amit Báthori István három részre osztva az illető falvakhoz kapcsoltatta a nekik, mint a falvak birtokosainak adta, kelt Ujváron 1579. június 12-én. Deményházától északra van Székelyhodos, ez a vidék legnevezetesebb vásáros faluja, de nemcsak most a legnevezetesebb helysége ezen völgynek, hanem régen is központi anyaközsége volt e völgy falujának, sőt a nyárádmenti Búzaháza és Deményháza is ide tartoztak. Deményháza 1867-ben elszakadt tőle, és önálló egyházköséggé lett. Hogy már 1333-ban önálló egyházközség volt, kitetszik abból, miszerint a hodosi lelkész Johannes neve egy régi okmányban előfordul. Ez okmány a hodosi katolikus egyház jkv. Szerint az országos levéltárban van, de hogy mi tárgyban kelt, arról semmi említés téve nincs. Biztosabb tudomást nyújt azonban e korban levő létéről a pápai dézsmák regisztruma, hol az 1332. évi 618. lapon ezt találjuk: „Johannes sac. de Husus solv. 2 ban aut”. Ugyan e néven a 732 és 764. 1599. december 11-én Mihai Viteazul vitézségükért : Jánosi Mátyás és Jánosi György deményházi gyalog-székelyeket Lófő (primipilis) rangra emelte.(Veress: Documente privitoare la istoria Arcdealului, Moldovei si Tarii Romanesti, Bukarest, Vol. V. 1932. 325, 326) Orbán Balázs a 88. lapon ezt írja Deményházáról: „ Búzaháza felül a Nyárádba jobbpartig beömlő Csadó és Gyertyános patakok mellett és a Nyárád oldalán elterjedő Deményháza, mint a „Szentföld” első faluja 1567 Registrumba Dymynháza néven szerepel 106 házzal kapuszám nélkül a feljegyzett helységek közt.” |
 Községközpont Marosvásárhelytől 19 km-re, 1412-ben szerepel első ízben okiratokban Chykfalua néven. A Csíkfalva nevet 1602-től használják.Nevét állítólag a Nyárád mocsaraiban nagy számban megtalálható csík halról kapta. A római időkben, Traianus császár idejében épült a "falu útja" amely a Vaskaputól Tordáig vezet Szászrégen felé. Lakosainak megélhetését a főldművelés és az állattenyésztés biztosítja.
A falu központjában a református templom 1710-ben épült, a mai formáját véglegesen 1925-ben nyerte el. |
 Nyárádszentmárton Marosvásárhelytől 18 km-re keletre a Nyárád jobb partján fekszik. Csíkfalvához tartozik, mellyel teljesen egybeépült. Eredeti Csíkszentmárton nevét névazonosság miatt 1872-ben belügyminiszteri rendelettel változtatták meg.1332-ben Sancto Martino néven említik először. 1661-ben a templomba menekült népre rágyújtották az épületet. 1910-ben 544, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 371 lakosából 363 magyar és 8 cigány volt.Unitárius temploma 13. századi későromán épület. A 17. században átépítették, négy fiatornyos tornya 1698-ban készült. |
 Jobbágyfalva Marosvásárhelytől 18 km-re keletre, Nyárádszeredától északra 3 km-re a Nyárád jobb partján fekszik. Közigazgatásilag Csíkfalvához tartozik.A helyi névmagyarázatok szerint a falu az egykori betelepített Jobbágyokról kapta a nevét: („Mer a faluba valamikor mind jobbágyok voltak, a báró hozta bé.”). Sokkal valószínűbb viszont az a névmagyarázat, miszerint a falu az egykori birtokosának nevéről lett elnevezve. Ezt támasztják alá a történeti források adatai is. Az elsődleges Jobbágistwanfalwa névváltozat egy Jobbágy István nevezetű személy települését jelöli. A Jobbágy családnév ma is járatos a székelyeknél. A helységnév idővel Jobbágyfalvára rövidült.
Jobbágyfalva első fennmaradt írott szövegben való említése egy 1470-es forrásban található: Jobbagistwanfalwa (SzMA). Az ezt követő néhány más írott említései a következőek: 1470: Jobbagistwanfalwa (SzMA), 1503: Blasius toth de Jobbaghfalwa (SzMA). 1551: Jobbagyfalwa (SzMA), 1554: Jobbaghffalwa (SzMA), 1566: Maros Zékben Jobbágyfalvában. (SzMA), 1571: Jobbágyfalwa (SzTA, 184.), 1576: Jobbagyfalwa; „a gyortyan kew erdeó a gyorotyán patakatwl fogwa Jobbagy falwy erdew es eztis valla hogy erre volt valamy vlodesek az mosonyaknakys oth az hatar flwl az cyk falwyakkal” (SzTA, 184.), 1578: Jobbagyfalwa. Georgius Thott de Jobbagyfalwa (SzTA, 185.), 1603: Jobagjfalúa (SzMA), 1786: A Jobbágyfali alsó Fordulo hatar (SzT.), 1614: Jobbagyffalua (SzTA, 185.), 1634: iobagifalua (SzTA, 185.), 1851: „A határ kezdődik Mosonfalva felőll a Jobbágyfalvi Gyértyán nevű erdő belső felső szeglettyén lévő Csíkfalvával és Mosonnal kőzős hármos halomnál” (HL), 1983: Jobbágy falva (Kat). 1935: Jobageni (Kat).A falu nevének két ejtési névváltozata van: Jobbágyfalva és Jobbágyfala. A változatok megterheltségének kérdése főként szociolingvisztikai probléma. Az előbbi változatot főként az iskolázottabb nyelvhasználó réteg használja, ill. a nyelvhasználók többsége hivatalosabb környezetben, rendszerint akkor, amikor dialektus szintű kódváltást alkalmaz a nyelvhasználó, és a köznyelvi vagy regionális nyelvet nyelvezetet használ. A Jobbágyfala ejtési változat a nyelvjárásiasabb, ezt használja a jobbágyfalvi nyelvjárást beszélők nagy többsége familiárisabb környezetben.Érdekes megfigyelni a név különböző változataihoz kapcsolódó irányhármasságot kifejező helyhatározóragok kapcsolási módját. A nyelvjárásiasabb Jobbágyfala névváltozathoz mindig a -ba/-ba/-ból ragokat kapcsoljuk: Jobbágyfalába, Jobbágyfalába, Jobbágyfalából. A köznyelvies Jobbágyfalva alakhoz pedig minden esetben a -ra/-n/-ról ragokat: Jobbágyfalvára, Jobbágyfalván, Jobbágyfalváról. Ezeket sosem kombinálják másféleképpen a névhasználók. Ez arra utal, hogy itt tulajdonképpen nem is csupán ejtési változatokkal, hanem két névváltozattal állunk szemben.Területe már a rómaiak által is ismert volt. Határában római út maradványai láthatók, a hagyomány egy erődítményről is beszél, ahova a lakosok veszély esetén húzódtak. 1470-ben Jobbagisthwanfalwa néven említik. 1910-ben 731 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 656 lakosából 592 magyar és 64 cigány volt.Római katolikus temploma 1874 és 1884 között épült a korábbi fatemplom helyett. Unitárius temploma 1938-ban épült a korábbi fatemplom helyett.Ortodox temploma a falu nyugati részén áll, a 90-es években építették újra. A helyén görög katolikus kápolna volt, melyet 1787-ben vásároltak a római katolikusoktól. Az 1980-as években égett le. |
 Nyárádszereda Marosvásárhelytől 19 km-re keletre a Kis- és Nagynyárád összefolyásánál fekszik, a Nyárádmente központja, egykori mezőváros, 1861-ig Marosszék székhelye, régi vásáros helye, szerepét később Marosvásárhely vette át. Demeterfalva és Siketfalva 1936-tól, Nyárádandrásfalva 1941-től, Nyárádszentanna 1968-tól csatlakozott hozzá. Még hét társtelepülése van: Kisszentlőrinc, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, Székelytompa, Demeterfalva és Vece. 2003 óta újra város.Nyárádszereda a nevét a Nyárád folyóról, illetve a településen szerdánként tartott vásárról kapta a nevét.Az első írásos említés a helységrõl “Oppidum Zereda” néven 1493-ból való. Mezővárosi rangja volt. Itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt 1605. február 21-én. 1745-ig itt tartották Marosszék közgyűléseit és törvényszéki üléseit. 1606-ban már vásárjoga volt, melyet 1790-ben II. Lipót bővített ki, ekkortól már három országos vásárt tartottak.
A 19. században fejlődése megállt, 1876-ban községgé sorolták vissza. 1910-ben 1524 lakosából 8 román és 5 német kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásának székhelye volt. 1993-tól főiskolai kertészképzés mûködik a kisvárosban.A 2002-es népszámlálás során a lakosságának 93%-a magyarnak, 4%-a cigánynak és 3%-a románnak vallotta magát. Református temploma a régi gótikus templom köveiből 1838-ban épült, tornya 1898-ból való.A római katolikusok 1960-ban egy lakóházból alakították ki a misézési helyet, a mai templomot. Azelőtt egy kápolna szolgált istentisztelet helyéül, amely 1928-ban épült. A régi kápolna 1984-től az unitáriusok tulajdonába ment át. 2004-től a főtéren új unitárius templom épült. |
 Nyárádtő Marosvásárhelytől 11 km-re délnyugatra a Maros és a Nyárád összefolyásánál fekszik, innen a neve. A város a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik.1264-ben Naradtew alakban említik először. Határában római út maradványaira, szkíta és dák leletekre bukkantak. A falu régi temploma 14. századi volt, Orbán Balázs szerint messze vidéken nem volt párja. 1601-ben Basta pusztította el az oda menekült lakosokkal együtt. Romjai 1728-ban még álottak, helye a református temetőben ma is látható. A 16. században a falu legnagyobb része református hitre tért. 1603-ban Székely Mózes itt fogadta a marosvásárhelyi küldötteket, innen indította el seregeit Segesvár felé. Első iskolájáról 1676-ból van adat.
1848-ban nagyobb részét az átvonuló osztrák csapatok felégették, november 5-én, Marosvásárhely bevétele után itt táborozott és fosztogatott Gedeon tábornagy császári serege. 1910-ben 1171 lakosából 757 román, 321 magyar, 93 más nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 3731 lakosából 2452 román, 686 magyar és 592 roma volt.A Nyárád jobb partján áll református erődtemploma, tornyán 1939-es évszámmal, de egyházáról 1834-ből van feljegyzés.Régi római katolikus temploma a 17. században pusztult el, 1818-ban a hívek zsindelyes fedelű kápolnát, majd 1907-ben kőtemplomot emeltek.A görög katolikus templom a Nyárád jobb partján állt, 1858-ban kezdték építeni, tornya 1960-ban épült. 1948-ban, a kommunizmus idején az ortodox egyház tulajdonába került, és a rendszerváltás után sem szolgáltatták vissza. 2008 május 8-án elkezdték lebontani, ugyanis köréje már 1997-ben elkezdtek építeni egy nagyobb ortodox templomot. Az esemény kapcsán jelentős konfliktus alakult ki a két egyház képviselői között.
|
|
|
|
|
|
|
 |
 |
 |
|
|
|
