|
Vídékek
Turizmus
Székelyföldi rádiók élőben
|
|
|
|
|
 |
 |
 |
 |
| |
Székelykeresztúr környéke
|
 Kisváros Hargita megyében, a Nagy- Küküllő völgyében. Megközelíthető vasúton és országúton (Segesvár 22, Székelyudvarhely 26 km).
Okíratok először 1332-ben említik Szentkereszt néven, későbbi neve Szitáskeresztúr. 
A helyi múzeum gazdag kézműipari, népművészeti és természetrajzi gyüjteménnyel rendelkezik.
Gótikus stílusú katolikus temploma eredeti szentéllyel 1458-ból való. Az unitárius templom 1782-ben, a református pedig a XVI. század első felében épült. 1968-1971 között ásatásokat végeztek, amikor XI-XII. századi sírokra bukkantak a régészek, és egy korábbi templom alapfalait is megtalálták. Ekkor került felszínre egy beépített fal részlete, s azon régi, a XV. századból való falképek.
A város híven õrzi Petõfi Sándor emlékét. A költõ itt töltötte élete utolsó éjszakáját a Gyárfás-kúriában. Petõfi ittlétének tanúja egy öreg körtefa volt, amely alatt - a legenda szerint - Petõfi elszavalta az Egy gondolat bánt engemet címû versét annak a napnak reggelén, amikor meghalt. Az öreg körtefa helyére a kegyelet új csemetefácskát ültetett. A költõ mellszobra az iskola udvarán található, egy egészalakos bronzszobra pedig a város fõterén áll.
A fõtéren található továbbá a Lengyel-féle lábasház, mely a város érdekes építészeti emléke, és a városi múzeum. Értékes gyûjteménye a népi ipari szerkezetek, gépek sokasága, melyek a régi kisiparosság és háziipar eszközeinek gazdag és érdekes tárháza.
A település valamikor híres volt sóskút-fürdőjéről, jelenlegi Sóskút nevezetű fürdőjét magáncég üzemelteti, korszerűen felújított medencével és panzióval.
|
 Újszékely Székelykeresztúrtól 6 km-re délnyugatra, a Nagy-Küküllő jobb partján fekszik, az egykori Udvarhelyszék legnyugatibb faluja. Alsóboldogfalva tartozik hozzá.
A hagyomány szerint a falu régen a Küküllő mocsaras vidékén feküdt és Víztelek volt a neve, majd az áttelepülés után Székelyújfalu, majd 1848-ban Újszékely lett. 1910-ben 836 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 629 lakosából 521 magyar, 98 cigány és 10 román volt. Társközségeivel együtt 2510 lakosából 2006 magyar, 480 cigány és 16 román.
Unitárius temploma 1812 és 1822 között épült az 1646-ban épített korábbi helyett.
Református temploma 1847-ben épült a korábbi, 1639-ben az unitáriusoktól elfoglalt templom felhasználásával. Tornya 1872-ben készült el. |
 Csekefalva Székelykeresztúrtól 3 km-re északra a Gagy-patak mellett fekszik.
Neve a magyar Cseke személynévből származik (magyar: csekik = növésben elmarad). (Nem tévesztendő össze a Szlovéniához tartozó Csekefalvával, mely tájilag a Muravidék, néprajzilag az Őrség része.) 9 Más megközelítésből : Főleg földrajzi és néprajzi alátámasztásból származó ismereteim szerint a Székely vándorlás (13.sz. eleje)nyomon követhető a Cseke név Erdélyben. Nyírség, Bihar, Maros, Hargita és Háromszék települései magukon hordozzák nevét, amiből következik, hogy "tízest bírt" a nagy család fő. Így nevét településre adhatta. Magyarország jelen és múltbeli határain belül előforduló Cseke településnév a Szekély határőrök emlékeit hordozzák. Kereszténység felvétele előtt Köröncs majd Tseke néven találunk leírásokat Gyulafehérváron a Székelykrónikában illetve Orbán Balázs Erdély története című könyvében.
Területe már az ókorban lakott volt. 1977-ben falu déli szélén dák és kora középkori településnyomokat, 1981-ben a Gagy jobb partja fölötti teraszon 12. századi település maradványait találták. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 496 lakosából 438 magyar, 43 cigány és 15 román volt.
Református temploma a 17. századi kápolna helyén 1829 és 1832 között épült.
Unitárius temploma 1833 és 1838 között épült az 1724-ben már állt régi templom helyett.
|
 Szentábrahám Székelykeresztúrtól 6 km-re északra, a Gagy kiszélesedő völgymedencéjében fekszik, Csekefalva, Firtosmartonos, Firtosmartonos-Láz, Gagy, Kismedesér, Magyarandrásfalva és Solymosiláz tartozik hozzá.1334-ben Sancto Abraham említik először. A Templomföld nevű helyen állt középkori 12. századi eredetű, a 13. században bővített, falképekkel borított temploma, melyet 1802-ben bontottak el. unitárius temploma 1803 és 1811 között épült. Református temploma 1912-ben, tornya 1933-ban épült. A régi templomot 1906-ban bontották le. 1910-ben 629 magyar lakosa volt. Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 841 lakosából 843 magyar, 4 cigány és 3 román volt, társközségeivel együtt 2585 lakosából 2515 magyar, 51 cigány és 19 román volt. |
|
 Temploma Székelyföld legérdekesebb műemlékeinek egyike, Hargita megye egyik legrégebbi kultikus épülete. A román és gótikus stíluselemek sokasága figyelhető meg. A templom a 13. század közepe táján épült (Orbán B. I. 120). Középkori temploma ma is áll és stíluselemei szerint sokkal régebbi. A falu közepén, az országút északi oldalán (jobbra) álló, hármas térfűzésű, keletelt templomot néhány támmal erősített, tojásdad alaprajzú, középkori eredetű magas kőkerítés övezi. A templom 405 m tszf. magasságban épült kőből és téglából. Alapterülete 175 m2. Eredetileg római katolikus templom volt. A torony külső tagolásban háromszintű. Az alsó szintet lőrésszerű ablakok törik át, a második szint ablaktalan és a hajó nyeregtetője fölé emelkedik (középkori), a harmadik hangablakos, óraíves párkányú szint a gúla alakú magas sisakkal 1816-ban épült. A ma álló épület legkorábbi része a templomhajó nyugati szakasza, mely kis méretű, késő román kori (Benkő Elek, 1992. 132). A csúcsíves déli kapuzatot utólag eléje épített portikus védi, a portikus mellett kétosztású csúcsíves ablaknyílás van. A hajó északi fala tagolatlan.
A 80 cm átmérőjű harangot Nagyszebenben öntették 1924-ben, míg a 70 cm-es átmérőjűt 1936-ban, Kudzsiron. A harangláb harangja 1913-ban öntetett Kolozsvárott. A templom mai formáját a 18-19. századi építkezések során nyerte el. 1783-ra elkészül a kazettás mennyezete, új fakarzata, melyet 1861-ben megújítottak. Megépítették a déli portikust és 1816-ban megmagasították a tornyot is. Orgonája 1861-ből való, Szőcs Sámuel munkája. A szószék 1786-ban épült, az úrasztala diófából készült 1905-ben. |
|
 A település a Kis-Küküllõ alsó folyása mentén terül el. Alacsony kõfallal övezett református temploma középkori eredetû, mely több szakaszban épült. A déli homlokzaton két kora-gótikus ablak található, de a templom belseje a sok átépítés miatt teljesen elvesztette gótikus jellegét. Értékesek a templom falfestményei, melyek Szent Erzsébetet, Mária megkoronázását és Szent Dorottyát ábrázolják.
Református temploma a templomdombon épült, a falu középső részén, átmeneti stílusban, a 13-14. század fordulóján. A második építési periódusa már az érett gótika idejére esik (14. század közepe), majd a harmadik szakaszban (15. század vége - a 16. század eleje) a hajó megkapta a boltozatát. A templom 1970. évi állagmegóvó munkálatai során feltárt művészeti értékek: szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, az osszárium alapfala, a korabeli bolthálózat rajza, és a középkori freskórészlet.
Nagygalambfalva kora középkori leletei ismeretében valószínűnek tűnik, hogy a falunak már a 14. század előtt is volt temploma.
Görög katolikus temploma (ma: „Sfântu Nicolae" ortodox templom) a 137-es műút bal oldalán emelkedik, melyet 1737-ben építettek. Alacsony kőfal övezi. Az ide telepített román jobbágyok használták a templomot
A falu határában híres természetvédelmi terület található. Ez a Rák-tava, melynek úszó ligetei csodálatos látványt nyújtanak.
|
|
|
|
|
|
|
 |
 |
 |
|
|
|
